quinta-feira, 19 de março de 2009

LE CARESSE

E CARESSE DE ME PARE.

DEE OLTE SERCO
E CARESSE DE ME PARE
IN TEA MEMORIA DE EORA…..
IN TEA MEMORIA
DE QUANDO CHE CEO ,
ME SENTAVO SUI ZANOCI ,
SUI ZANOCI DE ME PARE .

CERCO E CARESSE DEA SO MAN
MA STENTO A CATARE ,
O FORSE STENTO A RICORDARE.
E CARESSE , E CARESSE DE ME PARE.

SENTO , DESSO , COME EORA
EL RUSPIO DEA SO BARBA
SUI ME CAJGI , SO A ME MASEA .
L’ODORE DE ME PARE ,
MA E SO CARESSE ,
STENTO A RICORDARE ….

A SESSANT’ANI ,…..
FORSE NO GA SENSO
SERCARE STE ROBE DEL PASSA’,
FORSE , BASTA VARDAR VANTI ,
E FARGHE NA CARESSA A TO FIOI ,
MA XE PI FORTE DE MI ,
OGNI DI , OGNI ANO CHE PASSA ,
ME VOLTO A SERCARE
IN TEL TEMPO DE EORA ,
CHEE PICOE ROBE
CHE GA ASSA’ EL SEGNO
CHE ONCO’ SENTO MANCARE ,
DESSO CHE CHE NO POSSO PI ,
SENTIRME SFIORARE ,
DAE CARESSE ,
DAE CARESSE DE ME PARE .


ZANIOLO ROBERTO
Queo da Villa del conte - 2009

Um comentário:

  1. In omenàio al di del Papa, dei Noni e de San Giuseppe vui darghe la sugestion aI VÉNETI NEL MONDO el Blog do Talianeto chel ga ricevesto la sentimental poesia del nostro Roberto Giovanni Zaniolo, quel da Villa del conte.
    Par participare basta clicar *POSTAR UM COMENTÀRIO.
    Honório

    ResponderExcluir

Gostaria de receber comentários referentes aos ssuntos expressos no Blog do Talianeto